Évente átlagosan 17 milliárd euró többletbevételt remél az Európai Bizottság azoktól az új forrásoktól, amelyeket most jelentettek be. Ezek az összeget biztosítják, hogy az uniós helyreállítási alapból juttatott pénz a tagállamok számára vissza nem térítendő legyen.
Az Európai Bizottság elfogadta a független szakértők által értékelt, úgynevezett zöldkötvény-kibocsátási keretet – jelentették be Brüsszelben. Ennek értelmében 2026-ig 250 milliárd eurónyi kincstárjegyet értékesítenek.
Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében 12 állam heteken belül pénzhez juthat, további öt esetében két hét múlva születik döntés. Magyarország nincs ezek között.
Az Európai Bizottság megkezdte a nemzeti helyreállítási tervek elfogadását: a portugál, a görög, a spanyol, a luxemburgi és a dán terv már zöld utat kapott.
Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány. A közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Teljessé vált az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti alku. Múlt héten a jogállamisági feltételekről, most pedig a költségvetési kérdésekről is megegyeztek az EU-s intézmények delegációi. Lassan valóban az marad a kérdés, hogy Orbán Viktor megtorpedózza-e az egészet.
Újabb érdekes játszmába kezdett a magyar kormány, most éppen a júliusban keservesen kialkudott megállapodást rúgná fel Orbán Viktor. Az időzítés nem véletlen: bár nem szerepel ez a téma az uniós állam- és kormányfők mai és holnapi találkozóján, minden érintett együtt van egy kiadós veszekedéshez.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
A legnagyobb győztesek között nincs Magyarország, de a mi gazdaságunkat nem is érintette olyan súlyosan a járvány, mint az olaszokét vagy a görögökét.